Magyar szerkezettár
🪄

ért1 ts (és tn) ige
1. valamit tisztán hall.
2. valaminek, valaki szavainak az értelmét, jelentését felfogja. érti a magyarázatot. | ▸ szót ért valakivel | tn ▸ ért vmely nyelvenért valakinek a nyelvén | (msz-szerűen) ▸ értettem! | tn ▸ vmely névről ért
3. valamilyen jelentést tulajdonít valaminek. vhogyan, valaminek ért valamit; mit értesz ezen v. <pongyola haszn:> ez alatt? | <szót, kijelentést> valakire, valamire vonatkoztat. másra értette a célzást.
4. tudja, látja valaki viselkedésének az okát, valaminek a magyarázatát. nem értelek! | ▸ értik egymást
5. tn ▸ ért valakihez, valamihez ért a rádióhoz.úgy ért annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez mint hajdú a harangöntéshez | ért valamihez, ismeri, tudja. érti a mesterségét, valaminek a módját.
[←ér1 ]
ért2 mn táj irod
érett.
[←érik ]
____________________
ó/úgy
ó/[Hyph:Slash]úgy

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

úgy
I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )
1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel;ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).
2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...
3.így úgy
4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.
5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.
6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy , ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.
7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!
8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...;úgy látszikha úgy tetszikhogy úgy mondjam
9.úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.
II. hsz
1. körülbelül. úgy öt óra tájban.
2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a , amikor úgy szép csendesen esik az eső.
3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.
4.csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.
5.csak úgy csak úgy rázta a zokogás.
III. msz
1. <helyeslés kif-ére:> úgy van.úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod
2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!
3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!
4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!
[ fgr tőből]
____________________
hozzá
I. szjeles hsz
1. valaki, valami mellé, közvetlen közelébe. odalépett hozzá. | ▸ hozzám!
2. <közlésről szólva:> a szóban forgó személyhez intézve a szavakat. hozzád beszélek.
3. a szóban forgó dologgal kapcs., reá vonatk. mit szólsz hozzá? | ▸ elég az hozzá
4. a szóban forgó dologhoz kiegészítésül. vett egy táskát, és hozzá egy kesztyűt is.
5. biz ráadásul, sőt mit több. levizsgázott, hozzá (még) kitűnően.
6. <vonzatként.> ért hozzá; hasonlít hozzá; nincs hozzá fogható.
7.isten hozzád!
II. ik
1. a szóban forgó személyhez, dologhoz, azt érintve. hozzáfér, hozzátapad.
2. valakivel, valamivel összhangba kerülve, ahhoz alkalmazkodva. hozzászokik.
3. a szóban forgó dolgot kiegészítve. hozzákever, hozzáolvas.
4. tevékenységét a szóban forgó dolog megkezdésére irányítva. hozzálát.
[ fgr tőből]
..........
hozzá
ő-hoz[3Sg]

ő1 fn
1. az ö hang hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ő, ő).
ő2
I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).
1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!
2.őket két cicája van, nagyon szereti őket.
3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.
4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.
II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.
[ fgr ]

-hoz

[3Sg]
____________________
annyit
annyi-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
tyúk fn
1. házityúk.
2. ennek nősténye. tyúk és kakas.
3. tyúkhús.tyúkkal, kaláccsal tart valakit
4. ritk a tyúkkal rokon, vadon élő madár nősténye. a fácán tyúkja.
5. durva . kis tyúk.a tyúkokkal kel, a tyúkokkal fekszik le
[ tör ]
____________________
mint1 hsz vál
I. kérdő
1. milyen módon? mint történt a dolog?
2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?
3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!
II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.
[←mi2 ]
mint2 ksz
1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.
2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...
3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.
4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...
5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.
6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza;valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.
7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...;mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...
8.nap mint nap
[←mint1 ]
..........
amint
I. von hsz
1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.
2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.
II. ksz
1. mialatt, amíg.
2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!
____________________
az (mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )
I. fn-i mut névm
II. határozott névelő
[ fgr ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024